Sparky Wiki

A SparkyLinux teljesen kompatibilis a Debian következő kiadásaival és azokon alapszik:

• Sparky 6 “PoTolo” (a Debian 11 “Bullseye” bázisán)

A Wikibooksból (PL):
A Dogon-törzs hiszi, hogy az űrből érkeztek és a Debo-tó partján landoltak fényesség és mennydörgés kíséretében. Hiszik, hogy a Syrius B csillagról érkeztek, ami egy fehér törpe a Syrius A közelében, amelyik (a Syrius A) a legfényesebb csillag az égen. A dogoniak elnevezései: Sirius A- Sigi Tolo, és a Sirius B – Po Tolo… , de nem volt ismert a XIX. századig Európában, ám feltételezték a Sirius B jelenlétét és a felfedezése 1970-ben meg is történt.

• Sparky 5 “Nibiru” (a Debian 10 “Buster” bázisán)

A Wikipediából:
A babiloni asztronómiában, a Nibiru (ékírással, kiejtve dné-bé-ru vagy MULni-bi-rum). A meghatározás utal a nap-éj egyenlőségre és a csillagászati objektumokra, amelyeket társítanak vele … … a Nibirut a summus deus (legfőbb Istenség?) székének tartják, aki bárányként tereli a csillagokat, Babilonban Mardukkal azonosították.

• Sparky 4 “Tyche” (a Debian 9 “Stretch” bázisán)

A Wikipediából:
A Tyche egy álnév, amelyet a Naprendszer Oort felhőjében elhelyezkedő hipotetikus gázóriás kapott. Tyche (Τύχη, jelentése görög nyelven “jólét” vagy “szerencse”) a jólét és a prosperitás görög istensége volt.

• Sparky 3 “Annagerman” (a Debian 8 “Jessie” bázisán)

A Wikipedia PL szerint:
(2519) Annagerman (1975 VD2) – egy kisbolygó a fő kisbolygó övezetből a Nap körül 5,57 év alatt keringve egy átlagos 3,14 távolsággal. 1975 november 2-án fedezte fel Tamara Smirna. Az aszteroida nevét a lengyel énekes és zeneszerző Anna German emlékére kapta.

• Sparky 2 “Eris” (a Debian 7 “Wheezy” bázisán)

A Wikipediából:
Eris (kisbolygó 136199 Eris megnevezéssel) a legmasszívabb és a második legnagyobb ismert törpe a Naprendszerben. Az Erist 2005 januárjában fedezte fel a Mike Brown vezette Palomar Csillagvizsgáló csapata, és felfedezése később abban az évben ellenőrzésre került.

• Sparky 1 “Venus” (a Debian 6 “Squeeze” bázisán)

A Wikipediából:
A Vénusz a Naptól számított második bolygó. Nevét a római szerelem és szépség istennője után kapta. Tekintve, hogy a második legfényesebb természeti objektum az éjszakai Föld egén a Hold után, a Vénusz árnyékot tud vetni és – kivételes alkalmakkor - szabad szemmel látható fényes nappal is.